Utcára vitte az embereket Romániában a kormány nagyképűsége. Az éji órán, titkon elfogadott, és a Hivatalos Közlönyben éjjel kinyomtatott sürgősségi kormányrendeletekkel betelt a pohár. A Btk. módosítása ugyanis szabad folyást enged a munkahelyi visszaélésnek, a megvesztegetésnek, lehetőséget biztosít a nyomok és vagyonok eltüntetésére. Van a tervezett változtatásnak egy, a hazai nemzeti közösségekre különösen veszélyes kitétele, ami gyakorlatilag szabad utat enged a faji, etnikai, nemzeti, nyelvi, vallási, nemi stb. kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének. A nevezetes 13-as sürgősségi kormányrendeletet Grindeanu kormányfő szombaton este visszavonta. Ám a szellem aligha tér vissza a palackba. SIMON JUDIT összefoglalója.

Temesváron mindvégig békésen demonstráltak az emberek

Százezres tömegek vonulnak az utcákon közel egy hete az országban. Kelettől nyugatig, északtól délig a nagyvárosokban és Bukarestben estéről estére összegyűlnek az emberek, szombat este oszágszerte 320 ezerre becsülték a résztvevők számát. A közösségi hálón szervezkednek, zömükben fiatalok, de középkorúak, idősek sem törődnek a hideggel, esővel. Művészek, értelmiségiek menetelnek, vagy ugrálnak a tereken. Az egyetemek vezetői, professzorok egyetértenek a tüntető diákokkal. Szellemes jelszavak, román és uniós zászlók, fütyülők, dobok színesítik a mozdulásokat. Már-már fieszta hangulata van az egésznek. Szombaton reggel a gyerekekkel együtt telepedtek ki a Victoria palota elé, ezt is a hálón szervezték meg a fiatal szülők.

Egy este fővárosi ultrák próbálták megzavarni a tüntetést, nem sikerült. A csendőrség tette a dolgát, a tömegek elhatárolódtak a rendbontóktól, és másnap még többen kimentek. A tereken a hangzavar közepette is béke van. Ami érdekes és dicséretes, hogy egyetlen párt vagy politikus sem akarja kisajátítani a megmozdulásokat. Bizonyára ott vannak, a közösségi hálókon ők is aktívak, de nem ragadják magukhoz a mikrofont (már ahol van, hisz nem a beszédek jellemzik e demonstrációkat), nem vonulnak látványosan az első sorokban.

Grindeanu kormányfő Dragnea pártelnök társaságában. Valakinek mennie kell

Magyarázatok

E minden előzmény nélküli jelenséget sokan és sokféle módon magyarázzák. A kormánypárti politikusok szerint a tömeget manipulálják, Liviu Dragnea szocdem elnök arra célozgat, hogy külföldről irányítják a megmozdulásokat, és persze Soros György tereli az utcán a százezreket. Alina Mungiu Pippidi és néhány erdélyi magyar elemző szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) áll a tüntetések mögött, Gabriel Liiceanu úgy véli, hogy a lakosokat a lelkiismeretük szólította az utcára.

Az ellenzéki pártokat nem „gyanúsítják”, nincs annyi erejük és hitelük, hogy százezres számban utcára vigyék az embereket. Ha ennyi befolyásuk lenne, megnyerték volna a választást két hónapja. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a választások előtt a földből kinőtt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, utóbbi képviselői a törvényhozás épületének termeiben és folyosóin tüntettek, az RMDSZ saját büntetőtörvény-tervezetét nyújtotta be. A politikum sokkal később reagált, mint az utca embere. A lakosság ugyanis még az ominózus sürgősségi kormányrendeletek aláírása előtt már kiment az utcára, hátha megelőzi a katasztrófát.

A kormány az éj leple alatt fogadta el az amnesztiára, a büntetőtörvénykönyvre és perrendtartásra vonatkozó rendeleteket, méghozzá sürgősséggel, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) beleegyezése nélkül. Olyannyira siettek, hogy éjjel sietve ki is nyomtattatták a Hivatalos Közlönyben.

A nagyobb botrányt megelőzendő, az amnesztiára vonatkozót beküldték a felsőházba, ahol úgy döntöttek, ráér az még, nem tárgyalják sürgősséggel. A Btk. Új verziója viszont maradt, és ha addig semmi nem történt volna, február 10-én érvénybe léphetne.

A tömegek egyelőre nem a kormányt akarják megbuktatni, hanem a sürgősségi rendeletek visszavonását, közvitára bocsátását, valamint az igazságügyi miniszter, a rendeletek látszólagos megalkotójának a lemondását követelik. Kérdés, hogy a rendelet visszavonásával megelégszik-e a főterek népe.

Szabad a gazda

A jogászok már darabokra szedték a tervezetet, részletesen kifejtették, mi a baj vele, miért jogos a felháborodás.

A sürgősséggel módosított Btk. szabad folyást enged a munkahelyi visszaélésnek, a megvesztegetésnek, lehetőséget biztosít a fehérgalléros bűnözőknek a szökésre, a nyomok és vagyonok eltüntetésére.

Van a változtatásnak egy, a hazai nemzeti közösségre különösen veszélyes kitétele: eddig a faji, etnikai, nemzeti, nyelvi, vallási, nemi stb. kisebbségek hátrányos megkülönböztetését hivatali visszaélésként, két évtől hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta. A sürgősségi kormányrendelet ezt a büntetést egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre, vagy pénzbírságra csökkenti. Ez gyakorlatilag az jelenti, hogy a hátrányos megkülönböztetés, a nőket, a nemzeti, nyelvi, etnikai csoportok tagjait, a krónikus betegséggel, fogyatékkal élőket, vagy más kisebbségieket érő diszkrimináció elnézhető, vagy elintézhető párszáz lejes bírsággal.

Vonuló tüntetők Kolozsvárott. Felébredtek...

Az államfő ideges

Elsőként Klaus Iohannis államfő állt a tüntetők mellé, első nap kiment közéjük. Többször figyelmeztette a Grindenu kabinetet, vonja vissza a rendeletet, ne vegzálja az igazságszolgáltatást. Később, amikor az a hír járta, hogy a kormány összevonni készül a Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) a Szervezet Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészséggel (DIICOT), az államfő, tőle szokatlanul ideges hangon kijelentette: „El a kezeket a DNA-ról”.

A jogi hiányosságokra hivatkozva kérte a sürgősségi rendelet visszavonását a Legfelsőbb Bíróság vezetője, a DNA főügyésze, az ország legfőbb ügyésze, gyakorlatilag mindenki, akinek valamilyen köze van a joghoz, a bűnüldözéshez, a korrupció megfékezéséhez.

Úgy tűnik, a közméltóságok közül Iohannis az egyetlen, aki érti, mi történik, és mit kockáztat az ország ezzel a kormányrendelettel. Az Európai Unió elöljárói, hat uniós tagállam, továbbá az Egyesült Államok szót emelt azért, hogy Románia ne térjen le az útról, melyen a nyugati demokrácia felé halad. Még ennél is aggasztóbb, hogy piaci szereplők, a nagyvállalatok, befektető csoportok elvesztik a bizalmukat az országgal szemben, a lej máris zuhanórepülésbe kezdett.

Iohannis alkotmányos lehetőségeinek a határait feszegetve igyekszik menteni a menthetőt bel-, és külföldön. Az Alkotmánybíróságot kérte, vizsgálja meg a sürgősségi rendeleteket, végül nagy nehezen meggyőzte a nép ügyvédjét, hogy forduljon a taláros testülethez. Victor Ciorbea ombudsmannal nem volt könnyű dolga, hiszen éppen a valamikori kormányfő próbálta volna valamilyen módon tisztára mosni Liviu Dragnea és társai erkölcsi bizonyítványát.

Ebben a pakliban persze ott van a két palota közötti viszálykodás, és Iohannis kampánya is a 2019-es elnökválasztásra. Mindezek ellenére most ő a pozitív hős mind az utcán, mind a pártfüggetlen médiában.

Mindenesetre a sürgősségi rendeletek már az Alkotmánybíróság asztalán vannak, és Valer Dorneanu, a testület elnöke megígérte, a tíz napos határidő előtt megvizsgálják az alaptörvény szempontjából. Úgy tűnik, egyelőre nem lesz mit vizsgálniuk.

Gúnyos mosolyok

Az új – tegyük hozzá: legitim – kormány miniszterelnökét Sorin Grindeanunak hívják, de senki nem veszi komolyan, hogy ő lenne a végrehajtás első embere. A Szociáldemokrata Párt elnöke elejétől fogva megmondta, jóváhagyása nélkül a kabinet környékén még a fű sem nőhet. A kormányfő szemmel láthatóan tart Liviu Dragneatól, a sürgősségi rendeletek másnapján, a tüntetések harmadik napján, a párt választmányi ülését követően úgy nézegetett a pártelnökre, mint kisgyerek az apukájára: jól mondtam? – kérdezte a tekintetével.

Vicces volna, ha nem lenne tragikus, hogy az igazságügyminiszter szót nem szólt, kérdésre válaszolva annyit mondott, nem vonja vissza a sürgősségi rendeleteket, és nem mond le. Lenne rá pár lejöünk, hogy lemond…

Dragnea a sajtótájékoztatón, mint teljhatalmú uraság viselkedett, gúnyos mosollyal ismételgette, a PSD fölényesen nyerte a választásokat, a lakosság megszavazta a kormányprogramot és sorolta, mi minden jót tett az ország népével.

A tömegek nem hatódtak meg, hanem egyre mérgesebbek az emberek. Lassan már a kormány lemondását követelik, mivel nagyképűen, a lakosság ellenében cselekszik.

Dragnea azt is mondta, nem engedi a szocdem szavazókat az utcára, hanem online aláírásgyűjtésbe kezd. Csakhogy az ország városainak főterein egyre többen vannak, az aláírások meg sehogy sem gyűlnek.

Visszalépnek?

Sajtóinformációk szerint a szocdem elnök utcára akarja hívni pártársait. A DCNews kérdésére Dragnea azt mondta, tart tőle, hogy nem tudja a központból megfékezni a helyi szervezeteket, hogy egymillió embert küldjenek a fővárosba, megfékezni a „sorosista megmozdulásokat”, ezért úgy döntött, tanácskozásra hívja a koalíciós partnerét és a kormányfőt, hogy keressék a kiutat. „Felelősségteljes emberek vagyunk – nyilatkozta a PSD elnöke – nem hagyhatjuk, hogy Iohannis elnök felelőtlensége miatt szétmálljon az ország. (…) Javasolni fogok egy, a sürgősségi rendelettel kapcsolatos megoldást, amit remélem, elfogad a miniszterelnök. Szóba jöhet esetleg a sürgősségi rendelet visszavonása, ha a kormányfő beleegyezik. Reméljük, ez meggyőzi a tagságunkat és a velünk rokonszenvezőket, hogy ne menjenek ki az utcára, ami csak növelné a feszültségeket. (…) Már nem lehet észérvekkel hatni akkor, amikor félretájékoztatási gépezettel állunk szemben, Romániának nyugalomra, stabilitásra van szüksége a haladáshoz a jólét, fejlődés és demokrácia felé.”

A nyilatkozat szerint Dragneaék végre felfogták, mi történik az országban. Újabb bányászjárást nem kockáztatna, túl nagy a külföldi odafigyelés, a világ vezető médiái Bukarestből tudósítanak. Ráadásul párton belül is egyre népszerűtlenebb az elnök, mondanak le a kormánytagok, lépnek ki a pártból ismert politikusok, fogalmaznak meg ellenvéleményeket a párvezetés tagjai. Végül Grindeanu miniszterelnök szombaton este fél kilenckor mondandóját elég ügyetlenül előadva közölte: javasolja a kormányrendelet visszavonását, s párbeszédet kezd a politikai pártokkal a témáról.

Erősen kétséges, hogy az utca százezreinek elég lesz most ennyi, megnyugszik-e az ország. A Victoria palota előtt összegyűlt emberek a bejelentés után egyetlen szót skandáltak: lemondás. A kérdés: holnap mire ébredünk?