Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok és az ukrán fegyveresek szembenállása abszurd drámába illő helyzeteket teremt. Donyeck közeli életkép TAMÁS PÁL írásában.

Járőröző ukrán harckocsik a lakótelepen Avgyejevkán    Fotók:echo.msk.ru

Manapság a nemzetközi ügyekben mindent Trumpra kenünk. Akkor is, ha az adott törtenet kapcsán bizonyítottan (még?) nem csinált semmit. Pár napja beszélt telefonon Putyinnal. Hogy miről is pontosan, senki kívülálló nem tudja, de bizonyosan szó esett Ukrajnáról is. Tavaly május óta keleten hivatalosan fegyverszünet van. Ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket a közvetlen frontvonalról. Persze, egyik fél sem tartotta be azt, amit vállalt. Folyamatosan át-átlőnek egymáshoz, havonta meghal néhány ember. Van egy egyezmény, de ezt Porosenko elnökből nem is az oroszok, hanem a Nyugat verte ki (miután katonailag szétverték őket), ezt az ukrán parlamenti jobboldal nem akarja betartani, mert az a szakadároknak túl sokat adott volna. Tehát, vélelmezik a legnemzetibbek, egyszer majd csak jön az ellentámadás, és akkor ismét minden az övék lesz.

Az engesztelhetetlenek a horvát példáról álmodoznak. Ott volt szerb szakadár állam a horvát területeken, de néhány évvel később azok nem figyeltek, így sikerült nem csak legyőzni, hanem a területről el is üldözni őket. A leghadrafoghatóbb, elszánt, a fronton álló ukrán csapatok nem kormányalakulatok, nem regulárisok, hanem kemény nemzetiek önkéntes zaszlóaljai. Hogy egy csúnya háború idejéből maradt szót használjak, „pártszolgálatosok”. Őket nem lehet fegyelmezni, de közöttük több is az áldozat.

Ha a harcok miatt áramszünet van, az egész műszakot ki kell menteni a bányából

Sajátos a legutóbbi hétvége helyszíne. A környék zsúfolva iparvárosokkal, mint a Ruhr-vidék. Donyeck milliós város, a szakadárok központja, onnan hat kilométerre Avgyejevka, tulajdonképpen egy bolygóváros egy kokszolómű körül. A környéken mindenki bányász vagy kohász. A település a kijeviek kezén. Donyeckben, szemben egy nagy lakótelep és egy fontos, városnegyedeket öszekötő út. Ide rendszeresen lőnek az ukrán oldalról. Minden nagyon közel van. Az ipar közben dolgozik. A kokszolómű fűti, látja el forró vízzel, árammal Avgyejevkát is. Ha odaátról jól céloznak s a mű leáll, a város lakhatatlan. Mint most néhány napra. Ha az ukrán oldal talál el valamit Donyeckben, leall a legközelebbi „szakadár” bánya. Mint most. Kiment az áram, nem működött a ventilláció a föld alatt. Majdnem háromszáz embert, egy egész műszakot kellett kimenteni.

Donyeck, evakuálják a lakókat a közelből tüzelő ukránok miatt

Mindehhez persze nem voltak elegendőek a kézifegyverek. Mindkét oldalon bevetettek tüzérséget, sorozatvetőket, nehézpáncélosokat. A cuccokat vegülis nem vitték sehova.

Nem akart senki sem most odacsapni. A szakadárok biztosan nem, mert moszkvai patrónusaik most kezdenek éppen az alkudozáshoz Trumppal. Az ukránok meg már régóta rettegnek, hogy a Nyugat otthagyja őket. Ezért hát mutatni szeretnék, hogy ők nem bábok, ez élő konfliktus, tessék komolyan venni. A szakadárok meg azt próbálgatják, felhördül-e Trump, ha ők most behúznának egyet a kijevi kormánynak. Ennél többet senki sem akart. Felderítő akcióról lehetett szó. Ezt hívják aktív felderítésnek. Persze, tüzérségi segédlettel.

Ukrán katonák ételt osztanak a Donyeck közeli kisvárosban