Félixfürdő. A kezdetektől az Amerika szállóig  

2017. január 15. - szucslaszlo

 

Első haszonélvezői reumájukat kezelő sertések voltak, neve egy bizonyos személyhez kötődik, aki felfedezte, míg első két, korszerűnek mondható szállodája az őket elválasztó sártenger miatt kapta egy-egy kontinens nevét. PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész fürdőhistóriája.

 felix2.PNG

 A Kukoly Bálint adminisztrátor nevét viselő, 1885-ben fúrt Bálint-forrás

 

A mai Félixfürdő területe a váradi premontrei rend birtokában volt. Első adminisztrátora 1711–1721 között Helcher Félix volt. A hagyomány szerint a szentmártoni pusztán az erdőséget vizsgálva Helcher Félix észrevette, hogy a kondás az erdő aljában, a Luncs patak nádasában őrzi a gazdaság sertéseit. Megfeddte a kondást, amiért a decemberi télben nem ment a disznókkal az erdőbe. A kondás azt felelte, ez a hely jobb a sertéseknek, mert a nádas vize meleg. Helcher erre kitisztíttatta a forrást, és deszkából kis fürdőházat építtetett a forrás fölé, melyet később az adminisztrátorról Félixnek neveztek el.

A Helcher Félix által kialakított fürdőt Bél Mátyás 1720 körüli leírásából ismerhetjük meg: „Két tó, egyik a másik mellett három öl széles, és hosszúsága is annyi. Mélysége embernek megfelelő, körül gyalult deszkákkal és alapjában négyszögletűre formált, annyi lépcsővel a bemenetelnél, hogy a fürdőző emberek öltözetük változtatása végett kényelmesen tudjanak ki- és bemenni. [...] Keletre és délre egy kifolyása van, amely a legközelebbi folyócskába viszi a vizet. A tavakban nemcsak a fürdőmesternek van felépített épülete, hogy a fürdők alatta biztonságban legyenek, hanem azért is, hogy a fürdőzők számára alkalmas lehetőség legyen, ha kényelembe akarják tenni magukat.” Megtudhatjuk azt is, hogy a fürdőtől tíz lépésre egy négy „kamrácskából” álló téglaépületben a vendégek meg is szállhattak. A telephez – amelyet majd csak 1731-ben kerítettek be – egy kocsma is tartozott.

Dr. Sziversz Ferenc megyei főorvos elöljáróihoz írott jelentésében 1763-ban arról számolt be, hogy a medencét fagerendákkal két részre osztották, külön a nők és külön a férfiak részére. Ugyanő végezte a fürdő vizének első elemzését, megmérte a hőmérsékletét, amely akkor még mindössze 21–22 Celsius fok volt.

Jelentős változás az 1770-es évek elején történt, amikor Ehenger Lajos adminisztrátor felépíttette a forrás fölé az első emeletes épületet, melyben felül öt és alul is öt betegszoba volt. A fürdőmedencét a középen egy lábnyi széles kőfal által kétfelé osztották, hogy a nők a férfiaktól elkülönülve fürödhessenek. A medence oldalait és fenekét simított terméskövekből rakták ki. A meleg forrás a kőtalpazat nyílásain keresztül bugyogott fel.

felix3.PNG

A képeslap szerint még halastó is volt Félixfürdőn

 

Az egyik medencét 1982-ben feltárták, tatarozták, ma is látható a parkban a Bálint-forrás közelében.

Ez az épület lett a fürdő első szállodája, Félix néven.

Szenczy István kanonok, adminisztrátor 1774-ben a fertőző betegek részére egy újabb medencét létesített, amely a vizét az előző két medencéből nyerte.

Miután II. József feloszlatta a lukai premontrei rendet, 1784-től a fürdők ügyét bérlők intézték. A váradhegyfoki prépostságot 1787. december 1-jén törölték. A császár rendelkezése szerint a prépostság minden vagyona a Vallásalapra szállt, a birtokok kezelői a Vallásalap által kinevezett provizorok lettek.

  1. Ferenc 1802-ben állította vissza a premontrei kanonokrendet. A váradhegyfoki prépostság birtokaival együtt – a fürdő területe is – a jászóvári premontrei rend tulajdonába ment át.
  2. október 15-én földrengés rázta meg a környéket. Ennek következtében, amint Mayer Antal írta, a víz „hévmérséklete gyarapodott”, 37,5–45 Celsius fokos lett. A földrengést követően helyreállították a Félix Szállót, majd Hoffmann Sámuel bérlő az épület délkeleti oldalánál két kádfürdőt létesített, melyeknek vizét a medencékből nyerték. Ugyancsak ő 1842-ben a betegeknek szánt medence és az istálló között a köznép számára nyolc szobából álló deszkabódét építtetett. Majd csak 1885-ben bontják le, amikor a helyén a Bálint-forrást fúrják. Nagyjából ebben az időben bontják le az ódon Félix Szállót is.

Az első korszerűnek mondható, 17 szobából álló szállodát 1852-ben építtette Berzeviczy Endre adminisztrátor. Ebben már volt ebédlő és kúrszalon, azaz társalgó is. Ez lett az Európa szálló, amelyet zárt folyosóval kötöttek össze a Félix mederrel.

Mintegy három évtized elteltével a forrás hozama elégtelennek bizonyult. Ezt látva Kukoly Bálint adminisztrátor egy ártézi kutat fúratott Zsigmondy Vilmos mérnökkel 1885 végén. December 4-én 47,14 méter mélységből elemi erővel tört fel a 49 Celsius fokú vízoszlop nyolc méter magasságra. Az így nyert forrást az adminisztrátorról Bálint-forrásnak nevezték el.

felix1.PNG

A már emeletesre bővített Amerika szálló

 

Váratlanul megnőtt a fürdőbe látogatók száma, emiatt a következő évben az Európa szállótól keletre felépítették a 24 szobás, akkor még földszintes Amerika szállót. Nyitott folyosóival az Európa felé tekintett. Néhány éve bontották le a jóval előbb emeletesre bővített szállodát. Így látható a képeslapon is. A hagyomány szerint mindkét szálloda neve spontánul alakult ki; némileg mélyebben fekvő területekre épültek, és az első esős esztendőben az ott lakó vendégek a két szálloda között csak gerendákra fektetett deszkákon tudtak közlekedni. Ekkor ragasztották a szállodákra a két kontinens nevét.

(Folytatjuk)

A bejegyzés trackback címe:

https://erport.blog.hu/api/trackback/id/tr2012127149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.