Sokműfajú vendég a Törzsasztalnál

2017. január 16. - szucslaszlo

Ugyan a legtöbb szó a folyóirat-szerkesztés és a könyvkiadás műhelytitkairól esett, a váradi Törzsasztal idei első vendége, CSORDÁS GÁBOR legújabb versei felolvasásával igazolta, hogy remek költő, aki műfordítóként legalább fél tucat nyelvről tolmácsol magyarra régi és új írásokat. SZŰCS LÁSZLÓ tudósítása.

 csordas1.jpg

Csordás Gábor és Kőrössi P. József   Fotók: Tasnádi-Sáhy Péter

 

Szokatlan módon kezdődött múlt pénteken, január 13-án a Törzsasztal est a nagyváradi Illyés Gyula könyvesboltot ismét megtöltő érdeklődők előtt: Kőrössi P. József bemutatta az Élet és Irodalom hetilap friss számát, benne az Erdélyi Riport megszűntetése ellen indított petíció aláíróinak neveivel egy teljes oldalon. Nem véletlenül tette ott és akkor, a Riportban hosszú évek óta gyakorlat közölni a sorozat íróvendégeivel készült interjúkat. (Így lesz ez most is, a Csordás Gáborral készült beszélgetés hamarosan landol itt, az Erporton.)

Azt már az est beharangozójából tudni lehetett, hogy a költő-könyvkiadó-szerkesztő gyermekkorában gyakran járt Váradon. Azt most árulta el, hogy nagymamája Nagyváradon született a Földet körbehajózó dédapa lányaként. Így töltötte tizenévesen Csordás Gábor a nyarait a hatvanas évek első felében a várad-velencei Iskola utcában. (A másnapi városnéző sétán sikerült is megtalálni az egykori nagyszülői házat.)

Egészen más pályán indult az íróvá, szerkesztővé válás előtt Pécsett, hiszen az orvosi diploma megszerzése után idegélettannal, az idegsejtek működésének vizsgálatával foglalkozott, s mint elárulta: a kutatás mellett elsősorban tanítani szeretett. Ez később is visszatért, hiszen több éven át oktatott ugyancsak Pécsett a közelmúltban könyvkiadási ismereteket.

Verset már egész fiatalon írt, 12 éves volt, amikor Csorba Győző olvasta zsengéit, s 16 évesen közölt a Jelenkorban, melynek harminc évesen, 1980-ban lett a szerkesztője, majd Szederkényi Ervin halála utéán a főszerkesztője. Ebben az időszakban dolgozott a folyóiratnál Parti Nagy Lajos, közölt rendszeresen Esterházy és Nádas. Szóba került még Balassa Péter esztéta, kritikus alakja is, akivel csak több évvel azután találkozott személyesen, hogy már a lap szerkesztője volt. „Amikor az ember csak úgy felelőtlenül mesél, akkor kevesebbet torzít, mint az irodalomtörténet” – fogalmazott a régi idők történéseivel összefüggésben.

csordas3.jpg

A január 13-i est résztvevői az Illyés Gyula könyvesboltban

 

Kőrössi P. József kérdései nyomán felidézték a kor magyarországi irodalmi botrányait, ami a Mozgó Világ, a Tiszatáj, a Forrás folyóiratok mellett a Jelenkort is érintették. Még azt is elárulta, hogy a hetvenes években volt egy rövid ultrabalos kitérője is. Ezzel kapcsolatban felidézte a régi bölcsességet: „Aki fiatal korában nem baloldali, az gonosz, s aki idősebb korában nem konzervatív, az ostoba.”

csordas2.jpg

Hét nyelvről fordít, köztük románból is, például Dorin Tudorant, Mircea Dinescut. Tapasztalata szerint kétezer szóval már lehet és kell is beszélni egy nyelvet. Nem minden nyelvből fordítja műfajilag ugyanazt, franciából jellemzően filozófiát, lengyelből költészetet, horvátból pedig prózát. Elárulta azt is, hogy miközben a 16. századi francia művekhez nem szükséges szótárt használnia, a kortárs művek fordításához igen. S mivel rengeteg régi francia szöveget olvas, furcsán is néznek rá, ha ilyenkor megszólal.

Könyvkiadói működése kapcsán Kőrössi azt kérdezte, mi lehet a titka annak, hogy például 25 éve ő adja ki Nádas Pétert, aki a nehezebb időkben is kitartott a Jelenkor kiadó mellett? Csordás erre annyit válaszolt: „Mint szerkesztővel bizonyára meg lehetett elégedve velem, ha mint kiadóval nem is mindig.” Egyébként úgy véli, a független kiadóknak nincs jövőjük Magyarországon, nem tudnak tartósan megmaradni a piacon. Mára a Jelenkor is a Libri kiadói csoport tagja lett. Ha egy kiadónak nincs elegendő szabad pénzeszköze, nem tud beruházni, így nincs esélye talpon maradni ezen a nem túl nagy piacon. A hasonló méretű Hollandiában sok kiadó egyféle szövetkezetté állt össze, s együtt egy közös logisztikai központot is létreghoztak. Magyarországon nem lehetett hasonlóra rávenni a kiadókat, pedig még pénz is lett volna egy ilyen próbálkozásra.

A bejegyzés trackback címe:

https://erport.blog.hu/api/trackback/id/tr8312131005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.