Büdzsé 2017 – megkésve bár, de irreálisan

2017. január 27. - szucslaszlo

A számok tükrében nem többek alaptalan hisztériakeltésnél Iohannis államfő szavai a nemzetbiztonság fenyegetettségéről, hiszen az utóbbi években jelentősen nőtt – az elnöki adminisztrációval együtt – a hazai hírszerzés támogatása. A csupán a jövő kedden-szerdán a parlament elé kerülő idei román állami költségvetésről SZŰCS LÁSZLÓ kérdezte LAKATOS PÉTERT, a Számvevőszék tanácsosát.

 dacia.JPG

Szállításra váró Dacia gépkocsik a Mioveni-ben. Három százalék GDP-t generál

 

Minden bizonnyal már februárban járunk, mire a parlament elfogadja Románia 2017. évi költségvetését. A tervezetet a kormány csak azt követően tudja a törvényhozás elé terjeszteni, ha arra – némi államfői időhúzást követően – rábólint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). S miközben a legtöbb vita a szolgálatok büdzséjének tervezett csökkentéséről szólnak, keveseket foglalkoztat, hogy a kormány irreálisan magas növekedéssel számol, s komoly kockázatot jelent, hogy eleve nem kalkulálnak az állami beruházások bővülésével.

Miként lehet általánosságában jellemezni a Grindeanu kormány által összerakott idei költségvetési törvényt?

A karácsonyi csodavárás misztériuma lengi be a 2017-es állami költségvetés tervezését Romániában, hogy a majdani végrehajtásról ne is beszéljünk. Mind minden költségvetésnek, ennek is van bevételi és kiadási oldala. Érdemes a bevételi oldalt előbb átvizsgálni, hiszen általában ahhoz igazítják a kiadásokat. Ez jelentősen függ a bruttó hazai össztermék (GDP) volumenétől, így induljunk ki ebből.

Az országos előrejelzési bizottság furcsa módon a GDP növekedését 2017-re 5,2%-ra taksálta, s ugyanennyi szerepel a kormány tervezetében is. Holott ugyanez a testület ősszel még csak 4,3% növekedést vizionált, ami bevételben most 815,2 milliárd lejt jelent az őszi 807,7 milliárdhoz képest. A GDP növekedését eddig minden kormány kisebb-nagyobb mértékben túlbecsülte. Az Állami Számvevőszék éppen ezekben a napokban véglegesíti a jelentését a Cioloş-kormány ilyen típusú túlzásával kapcsolatban.

A Nemzetközi Valutaalap ugyan elismeri Románia gazdaságának növekedési potenciálját, de csupán 3,81%-ra becsüli a növekedést. Ez is igen szép szám az EU átlag 1,5%-os várható növekedéséhez képest.

A 2017 évi költségvetés tervezete 4,46 lejes euró árfolyammal számol, míg a foglalkoztatottak számát 4,95 millióra becsüli (a tavaly őszi 4,88 milliós helyzettel szemben)

Mire alapozza a kabinet a növekedéssel kapcsolatos optimizmusát?

Az 5,2%-os emelkedést elsősorban az ipar, ezen belül az autógyártás, valamint az építőipar 6%-os növekedésétől reméli. Az igaz, hogy a Dacia-eladások 2016-ban rekordot döntöttek, ám még így is csak a 2,8-3%-át teszik ki az ország GDP-jének. Az építőipar masszív állami beruházások nélkül nem tudja teljesíteni az elvárásokat, ezt viszont kétségessé teszi, hogy késésben van az uniós programok kiírása. Ugyancsak nagy reményeket fűz a kormány a lakossági fogyasztás növekedéséhez, az őszi prognózisokhoz képest 12 milliárd lejes többletet remél ezen a téren.

A kabinet abban is bizakodik, hogy az adócsökkentésekből és a nyugdíj- és béremelésekből származó többletjövedelmek nagy részét hazai gyártmányú élelmiszerekre és gyógyszerekre fordítják az emberek. Olyan ez, mint amikor valaki a saját hajánál fogva rángatná ki magát a mocsárból.
grindeanu-dragnea.jpg

A büdzsé alkotói: Grindeanu kormányfő, és Liviu Dragnea, a PSD és a Képviselőház elnöke

 

A lakosság költekezésén kívül mire alapoznak még az optimista tervezők?

A költségvetés tervezői szerint a bevételi oldal a GDP 31,2%-át tenné ki az idén, a tavalyi 29,5%-hoz képest. A kormány elképzelései szerint minden bevételi forrás növekedni fog. Ennek akkora az esélye, mint egy lottószelvénnyel elvinni a főnyereményt. Például itt az egyik jelentős bevételi forrás, a hozzáadott érték adó (TVA). Miután az adókulcsot 20%-ról 19-re csökkentették, a kormány semmilyen józan számítás szerint sem bízhat öt százalékos bevétel növekedésben. A legnagyobb remélt forrás, amire a kabinet alapoz, az uniós források lennének, méghozzá a tavaly lehívott pénzek háromszorosával számolnak! Csakhogy a programok kiírásának említett késése miatt az első félévben ebből semmilyen bevételre nem számíthatnak.

Megvannak a tizenhatos adatok

Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 2,41 százalékát tette ki az államháztartási hiány Romániában, kevesebb volt az előirányzott 2,75 százaléknál - közölte a Mediafax hírügynökség.

A pénzügyi tárca adatai szerint a költségvetés bevételei meghaladták a 223,7 milliárd lejt (49,7 milliárd euró), ami 4,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiadási oldal elérte a 242 milliárd lejt (53,7 milliárd euró), 0,6 százalékkal csökkent. Az államháztartási hiány 18,3 milliárd lej (4 milliárd euró) volt, ami a GDP 2,41 százalékát tette ki. 2015-ben az államháztartás GDP-arányos deficitje 1,47 százalék volt.

A sajtó leginkább a SRI és az államfői hivatal büdzséjének csökkentéséről ír.

E tekintetben arról beszéljünk, hogy mit hasonlítunk össze. Az lenne a korrekt összehasonlítás, ha a tavalyi költségvetés eredeti számait vetnénk össze a mostaniakkal, s nem azokkal a kiegészítésekkel együtt, amik évközben történtek. De nem ez a legnagyobb probléma, hanem a közberuházások alacsony volumene. A büdzsé tervezői eleve nem számolnak azzal, hogy ezek idei értéke meghaladja a tavalyit.

Ami a vitatott intézményeket (SRI, államelnöki hivatal stb.) illeti, javaslom, nézzék meg mindegyik intézmény esetében, hogyan alakult az elmúlt három évben a költségvetésük.

Ám ennél szerintem fontosabb, hogy az oktatásügy megkapja a 6%-ot, amit jó ideje törvény ír elő, s ez most először teljesülhet, amint az a NATO elvárás is, hogy a védelmi kiadásokra jusson 2%.

A Mediafax hírügynökség egy évvel ezelőtti beszámolója szerint a 2016 évi költségvetésben már a Ciolos kormánynak köszönhetően az előző évhez képest az államfői hivatal költségvetése 39%-kal, a Román Hírszerző Szolgálaté 20%-kal, a külföldi hírszerzésé (SIE) 7%-kal növekedett. A két szolgálat 2015-ben is magasabb összegből gazdálkodhatott, mint az azt megelőző évben.

Mi a tennivaló, ha a kincstári optimizmus valóban túlzottnak bizonyul?

Annyit tehet a Grindeanu kormány, hogy mondjuk az év közepén, amikor szembesül a realitásokkal, akkor azt mondja, szép ez a 3 százalékos deficitcél, ám mintsem feláldozzuk az ország jövőjét, növeljük egy kicsit a hiányt, s többet fordítsunk beruházásokra, bízva abban, hogy az Unió szépen lenyeli ezt. Románia adósságállománya csak 41% körüli, s azt se feledjük, hogy a legpesszimistább verzió, a 3,8%-os idei növekedés is nagyszerű eredmény lenne. Ismét hangsúlyozom, a beruházások csökkentése beláthatatlan következményekkel járna, hiszen fokozná a leszakadásunkat az európai középmezőnytől.

A bejegyzés trackback címe:

https://erport.blog.hu/api/trackback/id/tr1612161289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.