Félixfürdő 6. – Cigányzene, teke, omnibusz

2017. február 07. - szucslaszlo

Sorozata utolsó részében PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész arról ír, hogy a békebeli Félixen mivel lehetett elütni a szabadidőt, s hogy a fürdőhelyre egy évszázada még nyolc vasúti járat indult naponta Váradról. Éppen nyolccal több, mint ma.

 

f_6_1_1.PNG

A zenepavilonban elsőrendű cigányzenekar muzsikált

Félixfürdőn igyekeztek gondoskodni a szórakozásról is. Az úgynevezett gyógy- és étterem előtti zenepavilonban naponta háromszor játszott a fürdő elsőrendű cigányzenekara. A vendégek az étterem teraszáról vagy a park sétányain felállított padokon ülve hallgathatták a zenét. De a gyógyteremben is tartottak házi hangversenyeket, táncmulatságokat. A társalgóban zongora, tekeasztalok, társasjátékok, újságok, képeslapok álltak a vendégek rendelkezésére. Működött kölcsönkönyvtár is, pár lépésre az étteremtől.

A szabadban való időtöltést szolgálta az árnyas fák alatti tekepálya, a park alsó részében kialakított útvesztő és a halastavon a csónakázás. Mindez természetesen a nyári szezonban, május 1. és szeptember 30. között. Ebben az időben a közlekedés is optimális volt.

f_6_2jpg.jpg

Az 1894-ben épített vasútállomás épülete. Lebontották, lett egy modern, csak épp a vasúti közlekedés szűnt meg

Hogyan lehetett eljutni a Félixfürdőbe? Elsősorban vonattal. A nyári fürdőidény alatt minden Nagyváradra érkező vonathoz egy-egy fürdővonat csatlakozott, anélkül, hogy erre sokat kellett volna Váradon várni. Ezen kívül a helyi közúti vasút személyszállító szerelvényeket indított a Nagyvásár (a mai December 1.) térről mindkét fürdőbe. Májustól szeptember végéig nyolc vonat indult Nagyváradról a Félixfürdőbe és vissza, míg az év további részében a vaskóhi vonalon naponta két vonat biztosította a közlekedést. A képeslapon is látható félixfürdői vasútállomást 1894-ben létesítették, de már rég lebontották. A vaskóhi helyi érdekű vasútvonalat – amelyet a fürdővonatok is használtak – szakaszosan adták át a forgalomnak. Először a Nagyvárad–Várad-Velence–Belényes–Vaskoh helyi érdekű vasúton belül elsőként a Nagyvárad–Rontó–Püspökfürdő vonal nyílt meg 1885. május 14-én, majd a Rontó–Drágcséke szakasz 1886. június 16-án, Félixfürdőn keresztül. A további szakaszok átadása: Drágcséke–Belényes vonal 1887. július 19.; Belényes–Vaskoh vonal 1887. november 14.

f_6_3.PNG

A vasútállomáshoz vezető sétány

Vonat helyett akár bér- vagy társaskocsival, azaz omnibusszal is ki lehetett jutni a fürdőbe. A nagyállomástól induló bérkocsit – az egyfogatú konflist, vagy a kétfogatú fiakkert –, csak a tehetősebbek vették igénybe, mivel a viteldíj a vonatjegy többszöröse volt. Naponta négy-négy omnibusz indult a fürdőbe a Zöldfa szállótól, aránylag mérsékelt áron, egy harmadosztályú vonatjegy kétszereséért. Idővel az omnibuszok kikoptak, a hangsúly a vonat felé tolódott. Majd jöttek az autóbuszok, amelyek átvették a fürdővonatok szerepét…
f_6_4.PNG

Amikor még naponta nyolc szerelvény érkezett Félixfürdőre

 

(Hamarosan folytatjuk a Püspökfürdő, későbbi nevén Május 1. történetével)

A bejegyzés trackback címe:

https://erport.blog.hu/api/trackback/id/tr6812236058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.