ER – Szerkesztőség

Félixfürdő 5. – Szállodák és szálláshelyek

2017. február 04. - szucslaszlo

Sorozata újabb epizódjában PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész a Félixfürdő egykori szálláshelyeit mutatja be.

 1.PNG

A Menyhért szálló épülete ma is látható

A századfordulón a Féixfürdő legelegánsabb hotelje a Menyhért szálló volt. Negyven szobával, valamint több két- és háromszobás lakosztállyal bírt. Az úri közönség igényei szerint rendezték be. 1908-beli építésétől fogva ellátták saját telepről táplált villanyvilágítással. Közvetlen mellette a Viktor szálló is hasonló igényekkel épült 1893-ban. Negyvenhat szobája volt egy-két ággyal, hencserrel. Zárt folyosó kötötte össze a Ferenc fürdővel. Úgyszintén folyosó vezetett az Európa szállóból a Félix mederhez, valamint a gyógy- és étteremhez is. Tizenhat szobáját a kevésbé tehetősek vették igénybe. Itt, és az alább felsorolt többi szállodában is otthonról kellett hozniuk a vendégeknek az ágyneműt. Hasonló vendégkört szolgált ki az Amerika szálló a 48 kétágyas szobájával. Fedett folyosója a hasonló nevű fürdőbe vezetett. Nem is olyan rég bontották le.

Tovább

Agyilag papucsban

„A csalódáshoz, a kiábránduláshoz bárkinek joga van.” DEMÉNY PÉTER írása.

 victoriei.jpg

Tiltakozó bukarestiek a kormánypalota előtt a Győzelem téren   Fotó: Hotnews

 

„Az aggaszt kicsit, hogy a magyarlakta vidékeken alig vannak emberek az utcán. Miért gondoljuk mi, tömbmagyarságban élő emberek, hogy Románia ügye nem a mi ügyünk? Azok a politikusok, akik megszerezték maguknak a jogot, hogy lopjanak, tőlünk is lopnak. Akkor is, ha mi szeretjük azt hangoztatni, hogy Erdélyben élünk, és nem Romániában. Most inkább érzem magam kolozsvárinak.”

A fenti passzust egy ismerősöm írta, és miközben mélyen megértem az elkeseredését, azt gondolom, azzal a mentalitással is baj van, mellyel egyet látszik érteni. Erdélyben élni nem azt jelenti, hogy nincsenek románok, és az a hely, ahol kizárólag magyarok vannak, egyáltalán nem az a hely, ahol nem lopnak, sem pedig az, ahol sok politikus nem éppen olyan gazember, mint máshol. Egyáltalán: nincs olyan hely, ahol csak hátra kellene dőlni, és élvezni a Paradicsomot. A föld minden táján tenni kell érte. Ezt kellene végiggondolnunk, amíg agyilag papucsban üldögélünk.

Akárcsak azt a másik rögződést, hogy aki nem szavazott, vagy aki a PSD-re szavazott, az most hallgasson. Szavaztam és nem a PSD-re, mégis úgy gondolom, a csalódáshoz, a kiábránduláshoz bárkinek joga van, mert a legtöbben nem arra adták a mandátumot a PSD számára, hogy azt tegye, amit tett. És aki az RMDSZ-re szavazott, az most megláthatja, mennyit ért vele. Nem sokat, annyi szent.

Egy kis séta a Páris-parti Párizsban

Ady szeretettel elegy keserű minősítése óta „Pece-parti Párizs”-ként szokás aposztrofálni Nagyváradot. Hasonló legendáriumlogikával Várad-Olaszit akár „Páris-parti Párizs”-nak is nevezhetnők, arról a hol felbukkanó, hol megbúvó patakról, amely az 1215-ben először dokumentált Villa Latinorum határát képezte. SZILÁGYI ALADÁR kultúrbarangolása térben és időben. Fotók: SZOKOLSZKY KINGA.

 

paris_elohegy.jpgVáradhegyfok, Váradelőhegy vagy Szent István hegy, ahol egykor a premontreiek monostora állt, ma mobil adótornyok magaslanak rajta

 

Valahol az Istenhegy és az Aranyhegy dél-keleti bordáin fakadnak azok a források, amelyek vizeit összegyűjtögető tavacskából patak ereszkedik alá Olaszi felé. Hogy honnan, miért kapta a hangzatos Páris nevet, annak nem maradt nyoma. Bizonyos helyi legenda szerint (Váradon szinte mindenhez és mindenkihez legendák fűződnek…) egy, feltehetően a várbéli egyház építésén dolgozó, Páris nevet viselő, francia kőművesmester veszett oda a patak megáradt vizébe, midőn a városra törő tatárok elől próbált elmenekülni. A tatárjárás leghitelesebb tanúja és krónikása, Rogerius mester imígyen örökítette meg Siralmas Éneke oldalain az 1241-ben történteket:

Tovább

Az „esetleg” már nem elég a Brassainak

Hét év alatt a harmadik elméleti osztályát veszítheti el a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az igazgatók szerint nem önmagában az elméleti osztály elvétele a probléma, hanem az iskola létét veszélyeztető megszegett ígéretek. A Brassai vezetőivel és az érintett nyolcadik osztályos diákokkal SARÁNY ORSOLYA beszélgetett.

 brassai-uj-epulete.jpg

 Az épület, ahová néhány éve költöztették át a Brassait Kolozsváron

A kapusszobából a titkárságra, onnan egyenesen az igazgatói irodába irányítanak, amikor elmondom, hogy az elméleti osztály megszűnéséről szeretnék megkérdezni néhány tanárt és diákot.

Kósa Mária igazgatónő fogad, majd mikor elmondom, miért is jöttem, rögtön szól a kolléganőjének, Iszlai Enikőnek, akivel közösen vezetik az iskolát, hogy együtt válaszoljanak kérdéseimre. „Nem hittük, hogy ilyesmi megtörténhet, miután az iskola lecsökkent a minimális létezést biztosító osztályok számára. Úgy gondoltuk, hogy ezután nyugodt körülmények között dolgozhatunk. Kiderült, hogy mégsem.” – meséli Iszlai tanárnő. Az igazgatónők hol csendben ülnek, hol egymás szavába vágnak, miközben elmondják, szerintük milyen következményekkel járhat az elméleti osztály megszüntetése.

Tovább

A Jó, a Rossz és a Bügyübügyü

Nagyváradon vendégszerepelt a sepsiszentgyörgyi M Studio A Jó, a Rossz és a K**va Anyád című előadása. TASNÁDY-SÁHY PÉTER értékelése.

 jorossz_fotobarabaszsolt_02.jpg

A westernfilmekben ábrázolt pisztolyhősök nem igazán bonyolult emberek. Tulajdonképpen néhány zsánerrel letudható az életük: a mozgásképes férfiak mereven nézik egymást kisterpeszben, pisztolytáska felett izzadó tenyérrel, esetleg isznak, pókereznek, verekszenek, a nők pedig jellemzően jobb (vagy pont arra a) sorsra érdemesnek tartott kurtizánok, járják a kánkánt, viszályt keltenek a férfiak között, akiknél jellemzően eggyel vagy kettővel okosabbak. Kétdimenziós világ, nem csak a celluloid szalag okán.

Tovább

És megsimogatta a Securitate falait

Közadakozással akár emlékművet is emelhetnének a még életben lévő, nyugállományba vonult szekusok, hálából a diktatúra évtizedei alatt tevékenységük tárgyát képező „elemek” iránt. Hiszen, ha nem teremtődtek volna egyre-másra efféle megszállottak, őkelméék munka nélkül maradhattak volna… SZILÁGYI ALADÁR szubjektív jegyzete.

 veletek_vagyok.jpg

Egy darabka Édesapám egykori rabruhájából

 

Mostanában nem kis lelkifurdalással forgatom Apám kéziratos hagyatékát. Bár tudván tudom, hogy „nagy mű” már nem rejtezik a nehezen kisilabizálható, apró betűs („bolhavesényi” – mondogatta Jóanyám), megsárgult lapokon, de egy füzetre valót össze kellene állítanom – nem csupán fiúi kegyeletből – a hat és félévnyi börtön- és lágerélet után papírra vetett gondolataiból, feljegyzéseiből.

Tovább

Nyugdíj-fityisz szocdem módra

Romániában 5,2 millió nyugdíjast tartanak nyilván. Közülük február 1-től hárommilliónak mutat fityiszt a kormány. BÖGÖZI ATTILA írása.

 pensionar-deficit-pensii.jpg

Méltányos nyugdíjakért és ingyenes gyógyszerekért demonstráló idősek

 

Nem szeretem, ha átvernek.

Azt pláne nem, ha ez az átverés kormányszintű, és még a zsebemet is érinti. Márpedig ez fog történni február 1-től velem, s mindazokkal, akik hisznek, vagy csak reménykednek abban, hogy a kormány által bejelentett nyugdíjemelés könnyít majd kilátástalan léthelyzetükön. És amikor ezt leírom, nem arra az 1 227 018 nyugdíjasra gondolok, akiknek február 1-től 2000 lej alatti nyugdíja után nem kell majd 16 százalékos jövedelemadót fizetniük, hanem arra a több mint hárommillióra, akinek a nyugdíja ezer lej alatt van. Mert ők, az arctalan, szürke, átvert többmilliós tömeg, a szemfényvesztő kormánypropaganda igazi áldozatai, akiknek egyetlen bűne, hogy naivul bedőltek – már aki – a hatalom számmisztikájának.

Tovább

Sörében él a nemzet

Miután a szíveket megnyerte, már a tények sem árthattak neki. TASNÁDI-SÁHY PÉTER jegyzete a pert vesztett igazi csíkiről.

 eromu.jpg

Nem sör folyik a csőben, hanem igazi csíki patak egy Lénárd-féle törpe vízierőmű felé az Úz-völgyébnen    Fotó: Egyed Ufó Zoltán

 

„Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!” – írja az Igazi Csíki Sör Facebook oldala a jogerős bírósági döntéséről, miszerint még a termelési eszközöket is meg kell semmisíteni 30 napon belül, amin a márkanév szerepel.

Tovább

Vallomásos színház Szentgyörgyről, románul

Hogyan képes néhány színész úgy színpadra állni, hogy önmagát kell játszania, álca, jelmez, elvárások nélkül, éppen abban a térben, ahol kötelezően mások életét, érzéseit, történéseit kell tolmácsolja? A kérdésre a válasz FÁM ERIKA írásában a sepsiszentgyörgyi román színtársulat előadásáról.


jurnal-romania-sfantu-gheorghe-1.jpg

A színháznak egyre többféle arca van, egyre több formájával találkozunk, a mozgásszínháztól a fényszínházig, a táncszínháztól a látványszínházig, a zenés színháztól a színházi performanszig, installációig. Egyre gyakoribb a dokumentarista színház, amely aktuális társadalmi kérdésekre fókuszál, hazai színpadokon is egyre sűrűbben bukkannak fel olyan előadások, amelyek nem ismert drámákat közvetítenek, hanem valóságunk egy bizonyos arculatával szembesítenek.

Tovább

Büdzsé 2017 – megkésve bár, de irreálisan

A számok tükrében nem többek alaptalan hisztériakeltésnél Iohannis államfő szavai a nemzetbiztonság fenyegetettségéről, hiszen az utóbbi években jelentősen nőtt – az elnöki adminisztrációval együtt – a hazai hírszerzés támogatása. A csupán a jövő kedden-szerdán a parlament elé kerülő idei román állami költségvetésről SZŰCS LÁSZLÓ kérdezte LAKATOS PÉTERT, a Számvevőszék tanácsosát.

 dacia.JPG

Szállításra váró Dacia gépkocsik a Mioveni-ben. Három százalék GDP-t generál

 

Minden bizonnyal már februárban járunk, mire a parlament elfogadja Románia 2017. évi költségvetését. A tervezetet a kormány csak azt követően tudja a törvényhozás elé terjeszteni, ha arra – némi államfői időhúzást követően – rábólint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). S miközben a legtöbb vita a szolgálatok büdzséjének tervezett csökkentéséről szólnak, keveseket foglalkoztat, hogy a kormány irreálisan magas növekedéssel számol, s komoly kockázatot jelent, hogy eleve nem kalkulálnak az állami beruházások bővülésével.

Tovább
süti beállítások módosítása