A Nagyvárad közelében fekvő fürdőhely történetét felidéző sorozata újabb részében PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész maguknak a fürdőknek a kialakítását mutatja be régi képeslapook segítségével.
A távolban a Bálint-forrás, az előtérben a forrás többletvizéből táplálkozó Jávor patak
A századfordulón a park közepén levő Bálint-forrás biztosította a fürdők vízszükségletét. A forrás többletvize a Jávor patakot képezve a park alsó végében egy halastóba torkollt, amely a későbbi nagymedence helyén volt. Nem messze a tótól, a fürdő nyugati határában volt a tornyos úszómedence.
A legrégibb fürdő a Félix meder volt. Zárt folyosó kötötte össze az Európa szállóval. Jó száz éve a medence alján levő forrás vízhozama megcsappant, ezért az itteni két medence vizét a Bálint-forrásból pótolták. Az egyiket, az I. osztályú tükörfürdőt (tükörfürdő: amelybe lépcsőkön mennek be) 1898-ban teljesen újjáépítették az úri közönség számára. Öltöző és pihenőhellyel is ellátták. A II. osztályú tükörfürdőt a köznép számára tartották fenn.
Az Amerika fürdő az azonos nevű szálloda közvetlen közelében volt, és ahhoz zárt folyosóval kapcsolódott. Külön férfiak és nők számára két 8 méter hosszú, 4,8 méter széles és 1,3 méter mély tükörfürdőből állt. Vizét a Bálint-forrásból nyerte. Negyvennégy öltözőkabin tartozott hozzá.
A Ferenc fürdőt 1893-ban az igényesebb vendégeknek építették. Két zárt tükörfürdőből állt – külön a férfiak és külön a nők számára –, melyeknek medencéi 8,8 méter hosszúak, 7 méter szélesek és 1,2 méter mélyek voltak. Mindkét helyiséget hideg és meleg vizes zuhannyal is ellátták. A tükörfürdők előtt egy 14 méter hosszú és 7 méter széles pihenő és emeletes öltözőkabinokkal ellátott terem volt, ahol a fürdés után „masage és pokrócozás is eszközöltetett”. A Ferenc fürdő és a Viktor szálló között egy zárt folyosó húzódott, két oldalán kádfürdők sorakoztak, három porcelánból, öt pedig cementből. A porcelánfürdők mindegyike egy-egy berendezett vendégszobával rendelkezett, ahonnan közvetlen lehetett a kádfürdőbe jutni. Valamennyit zuhannyal is ellátták.
A Ferenc-fürdő és környezete
Ma már hiába is keresnénk az egykori Ferenc fürdőt, hiszen azt rég lebontották, akárcsak az Amerika fürdőt. A Félix meder egyik medencéjét 1982-ben feltárták és tatarozták, hogy a vendégek láthassák a fürdőnek ezt az első létesítményét.
Említést érdemel az 1917-ben épített szabadtéri úszómedence is, amelyet favázas, téglaborítású, sarkain tornyocskákkal ellátott épület vett körül. Ezekben kabinok, zuhanyozók, büfé és egyéb helyiségek voltak. Az egyik oldalán napozót képeztek ki. Napközben állandóan biztosították a medence vízcseréjét. Ezt a létesítményt 1975-ben lebontották, hogy helyébe építhessék az úgynevezett Apolló 2 medencét, amelynek építménye szerencsés módon emlékeztet egykori kis tornyos elődjére.
Az úszómedence egy, az 1940-es évek elején készített képeslapon
Rövid emlékeztetőnket a Bálint-forrással kezdtük, zárjuk is azzal. A forrás vizének első vegyelemzését 1887. január 11-én Lengyel Béla egyetemi tanár végezte. Meghatározta a víz gyógyhatását is, amely leírása szerint „főleg kénsavas sókban gazdag, de szabad kénhidrogént is tartalmazó kénes hévíz, s így e gyógyvíz sikerrel hasznosítható mindama kóralakoknál, melyeknél a kénes hévizek általában javalva vannak.” Sikerrel alkalmazták izületi bántalmak, köszvények, csonttörések, ficamok utókezelésénél, reumatikus alapú idegbetegségek, egyes bőrbetegségek esetében. Ellenjavalltnak nyilvánították lázas betegségeknél, tüdővésznél, szívbajnál stb. A kezelés a fürdőorvos felügyelete és javallata alapján történt. A Bálint-forrás vizét ivókúrára is használták elsődlegesen, vagy Karlsbadi sóval keverve heveny s idült gyomorbántalmaknál, vesekövek esetében, májműködési zavaroknál.
Csónakázó fürdővendégek az egykori félixi halastónál
(Folytatjuk)
