Amennyire most összekuszálódtak a politika, az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok szálai, Bukarest aligha számíthat arra, hogy az Európai Bizottság lezárja az ellenőrzési és együttműködési folyamatot. Az egymást követő botrányok aligha használnak az országnak, s félő, kevés hitelét is elveszti uniós berkekben. SIMON JUDIT írása.

Jellegzetes fotón az ex-PSD-képviselő Sebastian Ghiţă. Mikrofonerdőben a bíróság előtt

Készül az Európai Bizottság (EB) évi jelentése a romániai igazságszolgáltatásról. Jött is a főtitkárhelyettes, hogy körülnézzen, beszéljen a választások utáni törvényhozás régi-új vezetőivel, és persze a szaktárca első emberével. Florin Iordache, aki nagy tettekre szánta el magát, azzal az igénnyel kezdte, hogy a Bizottság zárja le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmus folyamatát. Más szóval, fejezzék be az ország igazságszolgáltatásának monitorizálását. Paraskevi Michou közölte: ebben az évben még biztosan figyelemmel kísérik, mi történik e téren az országban. Szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a reformok visszafordíthatatlanok.

Az EB főtitkárhelyettese egy, az igazságszolgáltatást is érintő botrány kellős közepébe csöppent Bukarestben, bár az igazságügyi tárca új vezetője, valamint a törvényhozás nagyjai mindent elkövettek, hogy minél kevesebb jusson ebből Michou fülébe. Az internet világában lehetetlen egy ilyen mértékű botrányt titokban tartani, amint az is kitudódott, hogy Iordache amnesztián töri a fejét, a nép ügyvédje (ombudsman) pedig a kormányzó elnökének próbálja kitaposni a miniszterelnökség felé vezető utat.

Ráadásul Sebastian Ghiţă, a PSD-hez és a legnagyobb titkosszolgálathoz közel álló, számos ügyben vádolt, az előzetes letartóztatás elől szökésben levő üzletember a saját tévécsatornáján az igazságszolgáltatást, a SRI-t, a kormánypárt néhány erős emberét korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel, zsarolással, és még sok egyébbel vádolja. Amennyiben állításai akárcsak részben igaznak bizonyulnának, borulna a hatalom, mint a kártyavár. Persze, számos kijelentése, mondvacsinált bizonyítékai, valamint az, hogy ismeretlen helyre menekült az igazságszolgáltatás elől, megkérdőjelezi az elmondottak hitelességét. Sőt. Elemzők szerint Ghiţă a titkosszolgálat kreálmánya, és ugyan bizonyos, hogy számos információval rendelkezik, de elképzelhető, hogy ez a tőkéje elavult. Tény viszont, hogy a nemzetközileg körözött üzletember rejtekhelyéről olyan információkat közölt, amiket a SRI igazgatója, Eduard Hellvig kivizsgálandónak ítélt, és első lépésként felfüggesztette tisztségéből a cég második emberét, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) operatív vezetőjét, Florian Coldeát. Ugyanakkor a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) elnöke, Laura Codruta Kövesi meghingathatatlannak hitt széke is mintha inogni kezdene. Neki nem Ghiţă vádaskodásai tettek be, noha őt sem kímélte a bujdosó, hanem egy újságíró. Răzvan Savaliuc az Antena 3 tévéadó ellen folytatott perben ígérte meg, hogy beszél azokról az ügyekről, amelyekről még abból az időből tud, amikor Kövesi Románia legfőbb ügyésze volt, s szoros szakmai kapcsolatot tartott fenn az akkor a Ziua napilapban publikáló Savaliuc-kal. Kövesi tagadta az ismeretséget, mire az újságíró publikált jó néhány fotót, melyen Kövesivel koccint, kávézik, esetleg a főügyész székében ülve pózol.

A sorozatos „leleplezések” a PSD–ALDE kormány beiktatása után kezdődtek és furcsa módon azokat érinti, akik valamilyen módon „ártottak” a koalíciós pártok erős embereinek. Kövesinek „köszönheti” Dragnea, hogy elítélték, a felsőház elnöke, a liberális Tăriceanu ellen pedig eljárás van folyamatban. A DNA kezdett vizsgálódni Ghiţă viselt dolgai után is, akit szintén sokan sérthetetlennek véltek, ahogy Dan Voiculescu, az egyik legnézettebb, befolyásos hírtelevízió tulajdonosának rács mögé juttatásában is a Kövesi vezette korrupcióellenes ügyészség szorgoskodott.

Tăriceanu adott pillanatban azt hangoztatta, hogy

„ideje volna leválasztani a DNA-t a SRI-ről”.

A képviselőház elnöke, Dragnea szocdem pártelnök pedig azt mondogatta, hogy célszerű volna, ha az igazságügyi tárcához tartozna a korrupcióellenes ügyészség.

Brüsszelben fontosnak tartják a DNA munkáját, önállóságát, és kedvelik Kövesit. Hozzányúlni a korrupcióellenes ügyészséghez, amikor az EB éppen a korrupció miatt monitorizálja az országot, nem vallana nagy diplomáciai érzékre. Noha a DNA hibákat is elkövetett, s nem mindig tartotta távol magát a politikai játszmáktól, mégis fékezőerőt jelent. A vesztegetők és megvesztegetendők legalább kétszer meggondolják, megéri-e kockáztatni, legalábbis a korrupciós üzletek a függöny mögött, nem mindenki szeme láttára zajlanak. Az sem mellékes, hogy a DNA és vezetője előkelő helyen szerepel a népszerűségi felmérésekben.

Közrejátszhat a hazai igazságügy megítéléséhez, hogy Florin Iordache, amint letette az esküt, új igazságügyi miniszterként amnesztiáról beszélt, újabban közkegyelem tervéről, kabaréba illő indokkal: túlzsúfoltak a hazai fegyházak.

Victor Ciorbea, a nép ügyvédje pedig, alighogy megalakult az új törvényhozás és letette hivatali esküjét a Grindeanu-kabinet, máris az alkotmánybírósághoz fordult egy tizenöt éve érvényben levő törvény miatt. Ez a jogszabály akadályozta meg, hogy Dragnea legyen az új kormányfő. Mulatságossá teszi az ügyet, hogy a törvényt annak idején lelkesen szavazták meg a szocdemek.

Ilyen körülmények között nehéz lenne a vizslató tekintetű brüsszelieknek bizonyítani, hogy gyors léptekkel halad az igazságügyi reformja, az országban markánsan elhatárolódnak a hatalmi ágazatok. A készülő jelentés a tavalyi évet értékeli. Kíváncsian várjuk, mi értékelni valót kínálnak majd a tizenhetes történések.