Első haszonélvezői reumájukat kezelő sertések voltak, neve egy bizonyos személyhez kötődik, aki felfedezte, míg első két, korszerűnek mondható szállodája az őket elválasztó sártenger miatt kapta egy-egy kontinens nevét. PÉ TER I. ZOLTÁN helytörténész sorozatának harmadik része.
A Félixfürdő szimbóluma: az 1917-ben épült úszómedence
A 19. és 20. század fordulóját követően tovább bővült a félixfürdői szállodapark. Gondoltak a szegényebb emberekre is, számukra építették 1904-ben a Népszállót, míg a következő évben a Bihart. Azóta mindkettőt lebontották. 1906-ban emeletet húztak az Amerika szállóra, így annak befogadóképessége megkétszereződött. Beüvegezték a folyosókat és a főbejárat elé kis előcsarnokot emeltek. Ugyanebben az évben iszapfürdőt is létesítettek a szállóban.
1908-ra felépítették az akkori fürdő legelegánsabb szállodáját, a Menyhértet. Nevét az új vendéglőt, a hűtőberendezések és a vízhálózat fejlesztését anyagilag támogató Takács Menyhért prépostról kapta. A Viktor és Menyhért szállót zárt folyosó kötötte össze (ennek helyébe épült 1963-ban a 2. számú pavilon), amelybe 1911-ben 20 porcelán kádfürdőt létesítettek.
A fürdőhely fejlődésével lépést tartott a kereskedelem is. Az első bazárt még Kukoly Bálint építtette fából, ez 1911-ben leégett. Helyébe Szekeres Fr. Ödön kőépületet emelt. Volt egy másik bazárépület is, a Viktor szálló erdőre néző oldalán. Szépen kiképzett hármas oromzatát később lebontották, majd magát az épületet is, melyben legutoljára mozi üzemelt. Mellette volt az egykori Anna-lak, vagy ahogy később nevezték, az 1911-ben épült igazgatósági épület. Az új gyógyszertár – amely egyben a fehérpapok vendégháza is volt – 1913-ból való.
Az első világháború alatt, 1915-ben a Vöröskereszt sebesült katonák számára üdülőtelepet rendezett be a fürdőben. Takács Menyhért a régi patika földszintjét engedte át kápolnának. Két év elteltével a gyógyuló katonák az erdőben egy tábori kápolnát építettek fából. A háború végeztével a szomszédos falvak lakói a kápolnát az utolsó fadarabig ellopták.
Még javában dúlt a háború, amikor 1917-ben Megyeri Ferenc mérnök terve alapján felépítették – a fürdőhelynek mindmáig szimbólumakénmt szolgáló – kis tornyos úszómedencét. Erre az időre alakult ki Félixfürdőnek az a képe, amely alapvetően nem is változott az 1960-as évekig.
A Viktor Szálló melletti egykori bazárépület
(Folytatjuk)
