SZÉKELY CSABA drámaíró jegyzi a Passió XXI szövegkönyvét. Az előadást, melyet egyetlen napon, április 9-én, virágvasárnap játszanak a Papp László Budapest Arénában, hatalmas várakozás előzi meg. Jézus szenvedéstörténetét Alföldi Róbert állítja színpadra, 150 táncossal, parádés szereposztással. A nagyszabásúnak ígérkező produkcióról SIMON JUDIT a szerzőt kérdezte.

 Székely Csaba drámaíró   Fotó: Szigligeti.ro

Az kering a sajtóban, hogy a Passió XXI szövegének alapja a Biblia. Melyik evangéliumot használta?

Tulajdonképpen mindegyiket, de ha már így rákérdez, elsősorban a Márkét. Ez a legrégebbi evangélium, és valószínűleg a legautentikusabb, már ha lehet itt ezt a szót használni. A történelmi Jézussal is viszonylag sokat foglalkoztam. De ez a darab nem annyira az Újszövetséget vagy a tudományos munkákat, inkább a középkori passiójátékok hagyományát követi, tehát Jézus utolsó néhány napját meséli el, sok zenével. Egyébként a passiójátékok, legalábbis német területen, már a maguk idejében is megpróbálták aktualizálni Jézus szenvedéstörténetét, belefűzve ezt-azt a korabeli német társadalomból.

Kinek jutott eszébe újra feldolgozni Jézus szenvedéstörténetét?

Alföldi Róbert rendező és Rosta Mária, a producer találták ki a témát és az előadás formáját, ők kértek fel a szöveg megírására.

Miért gondolja, hogy ez most fontos?

Egy olyan időszakban, amikor oly sok szó esik keresztény értékekről, nem árt emlékezni arra, hogy mit is jelent ez. Mert most ott tartunk például, hogy magukat kereszténynek nevező emberek a legalpáribb módon szidják a pápát, amiért követi Jézus példáját. Gandhi mondta egyszer: tetszik nekem a ti Jézusotok, de nem tetszenek a keresztényeitek.

A címben megjelenő római szám a századunkat jelöli?

Igen. Valahogy jelezni kellett a címben, hogy a szereplők itt nem tógában fognak szaladgálni, de anélkül, hogy a „modern” szót használnánk.

Hol játszódik a történet?

Jeruzsálemben és környékén. De ez nem a mai Jeruzsálem, hanem a bibliai, áthelyezve egy alternatív jelenbe. Ez így bonyolultan hangzik. A lényeg, hogy a helyszínek és a nevek változatlanok, csak ami a szereplők között történik, az lesz kicsit szokatlan.

Ismerve az ön színdarabjait, nehezen elképzelhető, hogy „csak” áthelyezte korunkba a történetet. Ezúttal is humorba csomagolja a drámát?

Lesz benne némi humor is, de nem ez a jellemző. Itt a zene az, ami a szórakoztatást nyújtja. A másfél órás előadás kétharmada zene, az elmúlt tíz-húsz év pop-rock zenei terméséből válogatva. Ami pedig a korunkba való áthelyezést illeti, túl sok mindent nem is kellett áthelyezni, hiszen a lényeg évezredek óta nem változott. Jön valaki, aki jót akar, ezért kicsinálják. Inkább színházilag próbáltam maivá tenni, például megpróbáltam megmutatni, hogy Kajafás és Pilátus igazsága a saját szempontjukból ugyanolyan érvényes, mint a Jézusé.

A Passió XXI alkotói a produkciót bejelentő sajtótájékoztatón

Korunkban, tájainkon egyre hangsúlyosabb jelző, meghatározó a kereszténység. Hogyan értelmezi ezt?

Arra gondol, hogy például gyakran hangzik el mostanában a keresztény Európa és a keresztény értékek szókapcsolat, meg hogy meg kell ezeket védeni? Azt gondolom, hogy Európa valóban keresztény, mert a kereszténység határozza meg az itt élők szokásait, gondolkodását, művészetét, és befolyásolja azokét is, akik itt élnek, de nem keresztények. De Európát nemcsak a keresztények építették ilyenné, amilyen, hanem a más vallásúak és a szabadgondolkodók is. És azok az értékek, amelyeket meg akarunk itt védeni, azok többek között a liberalizmus vívmányai.

Tudjuk, hogy a történelem során számos bűntettet követtek el a kereszténység nevében, melyeknek közük nincs a kereszténységhez, mint valláshoz vagy filozófiához. Hogy néz ki ez ön szerint napjainkban?

Sok eszme nevében követtek és követnek el szörnyűségeket, és ez nem feltétlenül az eszme hibája. Ma Európában sokkal civilizáltabb módszereket alkalmazunk, mint régen, itt csak az indoktrináció szokását őriztük meg, annak sem egy erőszakos, hanem egy szubtilis formáját, de más kontinenseken ugyanúgy folyik a primitív kegyetlenkedés különböző eszmék nevében, mint mondjuk ötszáz éve.

Ez megjelenik a Passió XXI szövegében, illetve az előadásban?

Bizonyos értelemben igen, de ez a darab nem akar hangsúlyosan keresztény lenni. Elvégre Jézus sem volt az. A dalszövegekben megjelennek keresztény motívumok, mert a kereszténység teljesen átitatja a kultúránkat, az ember nem is gondolná, mennyire tele vannak a dalaink keresztény utalásokkal. De az előadás szövegére ez nem jellemző. Mert egyrészt az a cél, hogy ez a mű vallástól, világnézettől függetlenül élvezhető legyen. Másrészt, a szeretethez nem kell vallás, jól megvan anélkül is. A valláshoz kell szeretet. Anélkül nem ér semmit.

A Jézusról készült filmek, színdarabok mindig felkavarják a kedélyeket. Tart attól, hogy önt és az előadásokat is támadások érik?

Biztos lesz felháborodás, de szerintem leginkább olyan emberek részéről, akik előre eldöntötték magukban, hogy fel fognak háborodni.

Mivel a szöveg a mába helyezi a történetet, muszáj megkérdezni: mi lenne Jézus sorsa, ha megérkezne Közép-Kelet-Európa egyik országába, bekopogna valamelyik intézményhez, egyházhoz, menedéket kérne egy templomban?

Attól függ, kihez kopogna be és milyen minőségben. Ha menekültként érkezne, sokan beengednék, sokan mások talán nem. De Jézus nem volt menekült. Embereket gyűjtött maga köré, és arra készült, hogy megreformálja a rendszert. Ha valaki ilyen minőségben jelenik meg, azt a rendszer nem szokta szeretni. Úgyhogy nem szívtelenségből, hanem hatalomféltésből szerintem mindent megtennének, hogy félretegyék az útból.

Csupán egy napon játsszák majd a Sportarénában, de lehet, hogy két alkalommal, ami összesen 14 ezer nézőt jelent majd. Az előadás időtartama95 perc. A színpadkép egy 50 méteres kifutó, ún. kereszt út köti majd össze a két végen lévő színpadokat. Jézust Szabó Kimmel Tamás aloakítja, Júdást Stohl András míg Máriát Pápai Erika, Pétert Feke Pál, Kajafást László Zsolt, Pilátust Fekete Ernő, Mária Magdalénát pedig Tóth Gabi játssza.