Hét év alatt a harmadik elméleti osztályát veszítheti el a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az igazgatók szerint nem önmagában az elméleti osztály elvétele a probléma, hanem az iskola létét veszélyeztető megszegett ígéretek. A Brassai vezetőivel és az érintett nyolcadik osztályos diákokkal SARÁNY ORSOLYA beszélgetett.

 Az épület, ahová néhány éve költöztették át a Brassait Kolozsváron

A kapusszobából a titkárságra, onnan egyenesen az igazgatói irodába irányítanak, amikor elmondom, hogy az elméleti osztály megszűnéséről szeretnék megkérdezni néhány tanárt és diákot.

Kósa Mária igazgatónő fogad, majd mikor elmondom, miért is jöttem, rögtön szól a kolléganőjének, Iszlai Enikőnek, akivel közösen vezetik az iskolát, hogy együtt válaszoljanak kérdéseimre. „Nem hittük, hogy ilyesmi megtörténhet, miután az iskola lecsökkent a minimális létezést biztosító osztályok számára. Úgy gondoltuk, hogy ezután nyugodt körülmények között dolgozhatunk. Kiderült, hogy mégsem.” – meséli Iszlai tanárnő. Az igazgatónők hol csendben ülnek, hol egymás szavába vágnak, miközben elmondják, szerintük milyen következményekkel járhat az elméleti osztály megszüntetése.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári közösségének január végi nyílt levelét itt olvashatják.

A Brassai mindig rosszul járt

Mindketten megerősítették, a tanári kar közleményébe foglalt „szándékos negatív diszkriminációt”, amelyet ők egy hosszú folyamat részeként könyvelnek el, majd elmondják, hogy az iskola ellen irányuló csökkentési tendecia 2010-ben kezdődött. A 2010/2011-es tanévben elvesztették a három elméleti osztályból az egyiket, majd 2011-ben átköltöztették őket egy kisebb épületbe, amely további osztályok megszüntetéséhez vezetett. „2013-ban elvesztettünk még egy elméleti osztályt, és akkor, kényszerből bevállaltuk a turizmus szaklíceumi osztály indítását. Így az elméleti és a szakoktatás közti arány 50-50 százalék, ami azt jelentette, hogy megmaradhatott az iskola elméleti líceum státusa. Most itt a kérdés, hogy mi lesz ezután” – utal a helyzet bizonytalanságára Iszlai Enikő.

„Nem az a bajunk, hogy levágtak egy osztályt tőlünk, hanem az, hogy most már az iskola léte forog kockán. Más iskola is veszített az osztályai számából, de mi mindig. Ha visszatekintünk az elmúlt 16 évre, a Brassai Sámuel az egyetlen líceum, amelyik mindig rosszul járt, bármi történt, mindig mi jártunk pórul.” – teszi hozzá Kósa Mária.

Az írásos ígéret sem ért sokat

Azt kértem, kommentálják Török Zoltán, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes állítását, miszerint jövőre esetleg újraindíthatják az elméleti osztályt, mire Iszlai válasza az volt: „Az esetleg nekünk nem elég. Egy jobb szót várunk az esetleg helyett.” Majd Kósa Mária hozzáteszi: „Írásban rögzítve.”

Egyébként szóbeli és írásbeli ígéretekkel tele a padlás, ugyanúgy a meghallgatásokkal is, amelyek során minden alkalommal tökéletesen igazat adnak az iskolának, ám ezeknek nem volt semmilyen következményük. 2013-ban is hasonló körülmények között veszített el egy másik elméleti osztályt a Brassai. Akkor az iskola vezetősége elbeszélgetett Csoma Botond városi tanácsossal, Máté András Kolozs megyei RMDSZ elnökkel és Horváth Anna alpolgármesterrel. Ők akkor arról bíztosították az iskolát, hogy nem fog fenállni a megszűnés veszélye. Ennek az írásban rögzített ígéretnek a megszegése miatt vannak most elsősorban felháborodva.

Az igazgatónők szerint az iskola tanulói, főleg az érintett nyolcadik osztály, sokkhatás alatt vannak. A pedagógusok annyit tehetnek, hogy beszélgetni próbálnak velük, hogy segítsék őket az információ feldolgozásában, emellett arra biztatnak mindenkit, hogy tanuljanak, hisz számukra most ez a legfontosabb. Iszlai azt is megosztja, hogy jellemző az iskolára az, hogy a diákok első osztálytól a legutolsó iskolai évig a Brassai tanulói maradnak. „Vannak diákok, akiknek a szülei vagy a nagyszülei is a Brassaiban tanultak. Sőt, volt diákjaink hozzák ide a gyerekeiket, mert tudják, ez egy jó iskola.” Ennek következtében erős az iskolában az összefogás, összetartozás, ezt törheti szét az elméleti osztály megszűntetése.

Miután Iszlai Enikő visszament órát tartani, Kósa Mária elmondta, nem tartja helyesnek, hogy statisztikákra és érettségi eredményekre alapozva szüntetnek meg egy-egy osztályt. Az igazgatónő szerint figyelembe kell venni azt is, hogy egy gyengébb nyolcadikos átlaggal érkező diák miként teljesít az érettségin, sokat számít az is, ha valaki egy hatos kilencedik osztályos bejutási jegy után az érettségin eléri a 8,5-es átlagot.

Nem iskola, hanem család 

Ahogy kicsengettek, Kósa Mária átkísért az igazgatói iroda mellett található nyolcadik osztályba, hiszen ennek tanulóira közvetlenül hat majd ez a döntés. Csengetés után mentünk be, így még minden diák bent volt az osztályteremben, két másik tanár társaságában, akik ugyanúgy végighallgatták a diákok véleményét az elméleti osztály megszüntetéséről.

Mikor megkérdeztem, hogyan érinti őket ez a döntés, az egyik diáklány habozás nélkül rávágta, hogy rosszul és már bele is kezdett volna a magyarázkodásba, hogy miért fáj ez neki ennyire, de Vajnár János Zsolt, történelem szakos tanár megkérte a diákokat, ne az indulat hatására válaszoljanak, hanem gondolják át, milyen befolyással lehet ez a jövőjükre.

Rövid csönd után egy a fal mellett ülő lány, könnyeit lenyelve beszélt arról, hogy ő szereti a Brassait, szereti a közösséget, a megértő tanárokat, és nem hagyná itt az iskolát. A teremben ülő diákok közül tizenöten már első osztályos koruk óta a Brassai tanulói, s közülük kilencen szerették volna a hátramaradt négy évet is együtt tölteni. A tanulók több barátjukról is tudnak, akik a Brassaiba szerettek volna nyolcadik osztály után maradni.

Egy másik lány elmesélte, ő hetedikben lett az elméleti líceum tanulója, de ő is érzi az ebben a közösségben rejlő erőt. Őt egy év alatt befogadták, és nem is gondolkodott azon, hogy más iskolában folytassa kilencedik osztálytól a tanulmányait. Az egyik sírdogáló diáklány, padtársához bújva csak annyit mondott: a Brassai neki nem egy iskola, hanem egy család.

Mindenképpen maradnának

A diákok a téli vakáció utáni héten tudták meg, hogy megeshet, megszüntetik az elméleti osztályt. Láthatóan azóta sem tudják az igazgatónő által sokkhatásként nevezett hírt feldolgozni. Egy másik tanuló elmondta, ő már régóta készül a Brassai természettudományok osztályába, hiszen tudja, onnan könnyen bejuthat majd a választott egyetemi szakra, megkapná a Brassaiban a kellő tudást, hogy a felvételin, majd az egyetemen is teljesíteni tudjon.

Amikor megkérdeztem, mit csinálnának, ha tényleg megszűnne az elméleti osztály egyhangúan közölték, hogy maradnak a Brassai turizmus szakosztályában, nem is gondolkodnak azon, hogy más líceumba menjenek. Inkább választják az elméleti líceum helyett a szakoktatást, ha továbbra is a Brassai tanulói maradhatnak. Ebben a döntésükben szüleik is teljes mértékben melléjük álltak, a szülői közösség mindenben támogatja az iskolát és a diákokat.