ER – Szerkesztőség

Az erdélyi magyarság kivéreztetése

2017. január 27. - szucslaszlo

„Az itthonmaradás, és az erdélyi jövő hangzatos jelszavai, valamint a valós történések és tettek közötti disszonanciát nem tudom nem észrevenni.” SILYE LÓRÁND írása.

 

Szűk 20 évvel ezelőtt egy sokak által ismert budapesti kollégiumban elém toltak egy ösztöndíjszerződést. A papíron többek között az állt, hogy a pár hónapos tartózkodásomat fedező ösztöndíjat köteles leszek kamatostul visszafizetni, amennyiben öt éven belül magyar állampolgárságért folyamodom, vagy Magyarországon telepedem le. A szerződés e kitételére többször is nyomatékosan felhívták a figyelmemet. Akkor egyetemistaként arra gondoltam, mennyire gondoskodó a magyar állam, hiszen tényleg azt akarja: térjünk haza és otthon hasznosítsuk azt a tudást, amellyel Magyarországon gazdagodtunk. Pár éven belül persze kiderült, nem is lehettem volna naivabb: az akkor megismert kollégiumi társaim közül rengetegen kint maradtak vagy röviddel Erdélybe való hazatérésük után, magukat meggondolva a Magyarországra való költözés mellett döntöttek. Soha senkitől nem hallottam, hogy bárki is követelte volna tőlük az ösztöndíjuk kamatostul való visszatérítését. Így már azon szoktunk keserédesen viccelődni: ha nincs ott az a kitét, talán sokuknak akkor, a kollégiumi szerződéskötéskor eszébe sem jut, hogy Magyarországon akár le is lehetne telepedni.

Tovább

Három fázis

„Tudjuk, kik a magyarok: akik panaszkodnak, aztán ellentmondanak önmaguknak, és végül rácsapnak az asztalra.” DEMÉNY PÉTER jegyzete.

 

Az apró dolgok zavarnak engem.

Hogy például hogyan fér össze itt Erdélyben a Fidesz kritikátlan imádata, az iránta érzett dunakavicsos rajongás azzal a mondattal, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, miközben azok, akik ilyen rémisztő kijelentésekért áradoznak, ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy kevés a fizetés, kicsi a nyugdíj.

Tovább

Félixfürdő 4. – Fürdőkultúra a századfordulón

A Nagyvárad közelében fekvő fürdőhely történetét felidéző sorozata újabb részében PÉTER I. ZOLTÁN helytörténész maguknak a fürdőknek a kialakítását mutatja be régi képeslapook segítségével.

 felix_4_1.PNG

A távolban a Bálint-forrás, az előtérben a forrás többletvizéből táplálkozó Jávor patak

A századfordulón a park közepén levő Bálint-forrás biztosította a fürdők vízszükségletét. A forrás többletvize a Jávor patakot képezve a park alsó végében egy halastóba torkollt, amely a későbbi nagymedence helyén volt. Nem messze a tótól, a fürdő nyugati határában volt a tornyos úszómedence.

A legrégibb fürdő a Félix meder volt. Zárt folyosó kötötte össze az Európa szállóval. Jó száz éve a medence alján levő forrás vízhozama megcsappant, ezért az itteni két medence vizét a Bálint-forrásból pótolták. Az egyiket, az I. osztályú tükörfürdőt (tükörfürdő: amelybe lépcsőkön mennek be) 1898-ban teljesen újjáépítették az úri közönség számára. Öltöző és pihenőhellyel is ellátták. A II. osztályú tükörfürdőt a köznép számára tartották fenn.

Tovább

A PISA-sokk terápiája

Románia fejlődik, Magyarország és Szlovákia lemarad a legutóbbi PISA-teszt adatai szerint, de a teljes közép-európai térség messze áll még attól, hogy megértse mit jelent a hatékony oktatáspolitika. Dönteni kell arról: gyermekmegőrzésre, idomításra használja-e az iskola a gyerekeket, vagy lesz elég politikai akarat a fejlesztésre, a hibák kiküszöbölésére. PAPP Z. ATTILA szociológussal, a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk a nagy iskolák előnyeiről, a rendszeren belüli méltányosságról, az erdélyi magyar kisebbségi oktatás és a PISA-felmérés összefüggéseiről. PARÁSZKA BORÓKA interjúja.

 papp-z-attila-foto-kozma-istvan-500x334.jpg

      Dr. Papp Z. Attila szociológus

 

Meglehetős megdöbbenést váltottak ki a tavaly év végén közzétett PISA-teszt eredmények. Mit mondanak el ezek a számok konkrétan a tanügyi rendszerek működéséről?

A PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés) a fejlett országok, az úgynevezett OECD országok saját programjaként indult, és végül kiterjedt a világ többi részére – az úgynevezett partnerországokra is. Románia Magyarországhoz hasonlóan a kezdetektől, 2000 óta vesz részt (igaz, 2003-ban kimaradt). A felméréseket háromévente ismétlik, célcsoportjuk a 15 évesek – függetlenül attól, milyen típusú képzésbe járnak. A módszertan időnként némiképp változik, de az idősoros adatok összehasonlíthatóak. Azt viszont kevesen tudják, hogy azok az eredmények, amelyeket a közvélemény végül megismer, nagyon bonyolult statisztikai számítások alapján születnek. Az eredmény, amit publikálnak egy pontszám: egy-egy országhoz egy vagy több pontszámot szoktak rendelni, amelyet több háttéradat határoz meg. Három nagyobb, úgynevezett kompetencia területet mérnek: a szövegértést, a matematikai és a természettudományi tudást vizsgálják. A háromévente ismétlődő tesztekbe mindig „becsempésznek” valami újabb területet is, mondjuk a digitális kompetenciákat, vagy az úgynevezett problémamegoldó képességek mérését. Mindegyik mérésnek van kiemelt területe, ezt részletesebben vizsgálják. A 2015-ös vizsgálatnál a természettudományi ismeretekre irányult a figyelem. Kompetencián a felmérés az „alkalmazott”, vagyis a mindennapok során használható tudást érti. Nem lexikális tudást ellenőriznek, hanem azt, hogy az iskolában tanultakat a diákok hogyan tudják életszerű helyzetben alkalmazni. Értik-e például a diákok egy áru vagy termék leírását, vagy tudják-e követni a mindennapokban, például egy reklámban látható grafikonokat, ábrákat?

Tovább

Jézus a rivaldában

Hosszas keresgélés után találom a hírt az Új Színház oldalán: a Kolozsvári Állami Magyar Színház IV. Keresztény Színházi Fesztiválra meghirdetett Pour Toujurs című előadása betegség miatt elmarad. Azon kevesek közé tartozom, akik ezt egy picit sajnálják. TASNÁDI-SÁHY PÉTER írása.

 pour.jpg

Pillanatkép a kolozsváriak Pour Toujurs (Mindörökké) című előadásából

Mielőtt bárki felkapná azt a bizonyos első követ, gyorsan tisztázom: tudom, létezik kontextus is a világon (egy fesztiválon szereplő előadás nem választható le a fesztivál, a szervezők szellemiségéről, illetve a program többi eleméről), tehát a kolozsváriak szereplése egészen mást jelentett volna abban a közegben, mint mondjuk hazai pályán, de nekem ez a jelentés (bizonyos körülmények teljesülte esetén) összességében nem lett volna feltétlenül ellenemre.

Tovább

Hidak a kultúra és a politika között

A román és magyar kultúra egymást egy héttel követő napjai alkalmából tettünk fel kérdéseket erdélyi magyar politikusoknak a témával kapcsolatban. BIRÓ ROZÁLIA képviselő válaszait SZILÁGYI ALADÁR összegezte.

 biro_rozalia_003.jpg

Biró Rozália, az SZKT elnöke, képviselő  Fotók: Szűcs László

 

Mit és milyen gyakran olvas? Hányszor érezte úgy politikusként, hogy „mindjárt egy könyvért nyúl”, illetve közéleti-politikai vitákban előfordul-e, hogy felolvas, idéz vagy hivatkozik?

Napi rendszerességgel olvasok, általában este vagy éjszaka kerül erre sor, amennyiben nem híranyagról beszélünk, hanem regényről vagy ismeretterjesztő könyvekről. Jobbára a munkámhoz kapcsolódó, kevésbé szépirodalmi jellegű szövegeket olvasok. Ami mostanában a kezembe került, az egy német újságíró könyve, aki egy ISIS táborban töltött egy hetet, az a címe, hogy Inside ISIS, illetve Frei Tamásnak a Bankár című kötete. És mivel a nőszervezeti munkámhoz hozzá tartozik, hogy vállalkozó nőket szeretnék összegyűjteni, ezért Vida Áginak a köteteit, mint például a Gazdagmami születik címűt forgattam. Napközben nyilván azt, ami hír és aktualitás a közéletben.

Tovább

Meleşcanu koncentrikus körei

Harmadik alkalommal irányítja a román külügyeket Teodor Meleşcanu, igaz, a román diplomácia veteránja legutóbb csupán nyolc napig vezette a tárcát. Hogy a Grindeanu-kabinetben milyen irányt vesznek munkája során az ország külügyei, erre a kérdésre keresi a válaszokat ADY ANDRÁS írása.

 teodor-melescanu.jpg

Teodor Meleşcanu, a Grindeanu kabinet legidősebb tagja   Foto: mediasinfo.ro

Tisztelet a korának (túl a 75. évén) és a diplomáciai szaktudásának, de ő akkor is bumeráng külügyminiszter, igaz, nem mindig dobták, csak 2014-ben, nyolc napos újabb minisztersége idején, de attól ő még visszatér, hozzák. Teodor Meleșcanu az új-régi külügyminiszter, s szinte leírtam, hogy egyfajta új-régi kormányban, de nem teszem, mert új és egyelőre nem hasonlít a régire, ami szakértőinek becéztette magát, ez meg ezek szerint nem szakértő(i). Hát az már tuti, mert politikainak viszont politikai. De itt a tét tán nem is a kormány maga, hanem az állam első és valójában második emberének: Iohannisnak és Meleșcanunak a viszonya. Kivettem az ekuációból a sorrendbeli másodikat, a miniszterelnököt, ő egyelőre nem fontos ebben a helyzetben, ráadásul nem Meleșcanu árnyából, hanem Liviu Dragnea keltetőjéből származik. Eddig sokan hitték, hogy valós az ország alkotmányos ragasza: parlamentáris köztársaság.

Tovább

A szeretethez nem kell vallás. A valláshoz kell szeretet

SZÉKELY CSABA drámaíró jegyzi a Passió XXI szövegkönyvét. Az előadást, melyet egyetlen napon, április 9-én, virágvasárnap játszanak a Papp László Budapest Arénában, hatalmas várakozás előzi meg. Jézus szenvedéstörténetét Alföldi Róbert állítja színpadra, 150 táncossal, parádés szereposztással. A nagyszabásúnak ígérkező produkcióról SIMON JUDIT a szerzőt kérdezte.

 szekely_jo.jpgSzékely Csaba drámaíró   Fotó: Szigligeti.ro

 

Az kering a sajtóban, hogy a Passió XXI szövegének alapja a Biblia. Melyik evangéliumot használta?

Tulajdonképpen mindegyiket, de ha már így rákérdez, elsősorban a Márkét. Ez a legrégebbi evangélium, és valószínűleg a legautentikusabb, már ha lehet itt ezt a szót használni. A történelmi Jézussal is viszonylag sokat foglalkoztam. De ez a darab nem annyira az Újszövetséget vagy a tudományos munkákat, inkább a középkori passiójátékok hagyományát követi, tehát Jézus utolsó néhány napját meséli el, sok zenével. Egyébként a passiójátékok, legalábbis német területen, már a maguk idejében is megpróbálták aktualizálni Jézus szenvedéstörténetét, belefűzve ezt-azt a korabeli német társadalomból.

Kinek jutott eszébe újra feldolgozni Jézus szenvedéstörténetét?

Alföldi Róbert rendező és Rosta Mária, a producer találták ki a témát és az előadás formáját, ők kértek fel a szöveg megírására.

Tovább

Félixfürdő 3. – A Nagy Háború előtti évek

Első haszonélvezői reumájukat kezelő sertések voltak, neve egy bizonyos személyhez kötődik, aki felfedezte, míg első két, korszerűnek mondható szállodája az őket elválasztó sártenger miatt kapta egy-egy kontinens nevét. PÉ TER I. ZOLTÁN helytörténész sorozatának harmadik része.

 

4.jpg

A Félixfürdő szimbóluma: az 1917-ben épült úszómedence

 

A 19. és 20. század fordulóját követően tovább bővült a félixfürdői szállodapark. Gondoltak a szegényebb emberekre is, számukra építették 1904-ben a Népszállót, míg a következő évben a Bihart. Azóta mindkettőt lebontották. 1906-ban emeletet húztak az Amerika szállóra, így annak befogadóképessége megkétszereződött. Beüvegezték a folyosókat és a főbejárat elé kis előcsarnokot emeltek. Ugyanebben az évben iszapfürdőt is létesítettek a szállóban.

Tovább

Westworld – Istent játszók kalandparkja

Az HBO új, sci-fit, fantasyt és westernt ötvöző sorozata 2016 decemberének egyik nagy dobása volt. Az utópisztikus kalandparkban zajló események, a történet csavarjai, amelyek óraműpontosággal kapcsolódnak egymásba, minden sorozatrajongót levettek a lábáról. SARÁNY ORSOLYA filmajánlója.

 anthony-hopkins-jeffrey-wright.jpg


Az HBO a Trónok harca sorozatával is magasra tette a mércét, ám a 2016. októberében kiadott Westworld sorozata messze túlszárnyalja az előbbit karakterekben, a felvetett témákban, ahogy a sorozat elkészítésén munkálkodók neve is sokkal jobban cseng, mint a westerosi eseményeket bemutató fantasy sorozaté.

Tovább
süti beállítások módosítása